Kérdőívelemzés: alapok
Ez az oldal azt a modellt mutatja be, amellyel az Askalot egy kérdőívet elemez: mi az elem, a válasz, az értékkészlet, az előfeltétel és az utófeltétel, és milyen kérdésekre ad választ róluk az elemzés. A gondolatokat szavakkal és példákkal magyarázza. A formális definíciók, jelölések és bizonyítások az ICAI 2026 konferencián (13th International Conference on Applied Informatics) bemutatott, lektorált tanulmányban találhatók, a konferenciakötet 227–243. oldalán, doi:10.17048/icai.2026.227.
Áttekintés
Szekció neve “Áttekintés”Az Askalot a kérdőívet formális rendszerként kezeli, amelynek ellentmondásmentessége, elérhetősége és logikai koherenciája elemezhető. A tervezési hibák automatikusan kiderülnek, még a kérdőív élesítése előtt, így a válaszadók soha nem kerülnek lehetetlen helyzetbe, és nem maradnak olyan kérdések, amelyek sosem érhetők el.
Miért fontos a formális elemzés
Szekció neve “Miért fontos a formális elemzés”A hagyományos kérdőíves platformok megengedik, hogy a tervezők önmaguknak ellentmondó kérdőíveket építsenek:
- olyan kérdéseket, amelyek sosem érhetők el, mert a feltételeik lehetetlenek;
- olyan válaszszabályokat, amelyeket egyetlen válasz sem teljesíthet;
- a kérdések közötti körkörös függőségeket;
- globális ellentmondásokat, amelyek miatt a kérdőíven nem vezet végig érvényes út.
Az Askalot elemzése ezeket a hibákat még az élesítés előtt felismeri.
Axiomatikus építőelemek
Szekció neve “Axiomatikus építőelemek”A modell néhány alkotórészből épül fel. Az alábbiakban mindegyiket ismertetjük; a pontos definíciókat a tanulmány tartalmazza.
Elemek
Szekció neve “Elemek”Az elem a kérdőív egyik része, amely tartalmat jelenít meg a válaszadónak, és választ is gyűjthet. Az elemek megjelenési sorrendjük szerint vannak számozva. Négy fajtájuk van:
- Tájékoztató elemek: válasz nélküli megjegyzések vagy utasítások.
- Skalár kérdések: egyetlen kérdés, amelyre egyetlen egész szám a válasz.
- Kérdéscsoportok: összetartozó alkérdések halmaza, amelyek közös logikai tulajdonságokon osztoznak.
- Mátrixkérdések: olyan rács, amelynek minden cellája ugyanabból az értékkészletből – például ugyanarról az értékelőskáláról – kap értéket.
Válaszváltozók (kimeneti változók)
Szekció neve “Válaszváltozók (kimeneti változók)”Minden választ gyűjtő elemhez tartozik egy kimeneti változó, amely a válaszadó válaszát tárolja. A skalár kérdés kimenete egyetlen egész szám, a kérdéscsoporté egész számok listája, a mátrixkérdésé pedig egész számok rácsa. A tájékoztató elemeknek nincs kimenetük.
A hozzárendelés a válaszok egy lehetséges együttese, amely minden kimeneti változónak egy-egy értéket ad. Egy adott hozzárendelés mellett egy feltétel vagy teljesül, vagy nem, és az elemzés legtöbbször azt kérdezi, létezik-e valamilyen tulajdonságú hozzárendelés.
Tartományok és alap-értékkészlet
Szekció neve “Tartományok és alap-értékkészlet”Minden kimeneti változónak van egy értékkészlete: azok az értékek, amelyeket felvehet. Az értékkészlet vagy alsó és felső határral megadott tartomány, vagy a megengedett értékek véges listája. Az összes elem értékkészlete együtt adja az alapmegszorítást: azoknak a válaszkombinációknak a halmazát, amelyek minden elem értékkészletén belül maradnak. Minden további ellenőrzés ebből az alapból indul ki.
Elő- és utófeltételek
Szekció neve “Elő- és utófeltételek”Minden elemnek van előfeltétele: a korábbi válaszokra vonatkozó feltétel, amely eldönti, hogy az elem megjelenik-e. Ha az előfeltétel az addig adott válaszok mellett teljesül, az elem sorra kerül; ha nem, kimarad. Az előfeltételek teszik lehetővé a kérdőív elágazását.
Minden elemnek van utófeltétele is: olyan feltétel, amelyet az elemre adott érvényes válasznak teljesítenie kell. Az utófeltételt a rendszer csak akkor ellenőrzi, ha az elem sorra kerül, így az a válaszegyüttes érvényes, amelyben minden sorra kerülő elem utófeltétele teljesül. Az utófeltételek összhangban tartják egymással a válaszokat, és a korábbi válaszok alapján szűkíthetik az elfogadható értékeket.
A kielégíthetőség jelölései
Szekció neve “A kielégíthetőség jelölései”Az elemzés a kielégíthetőség fogalmaival dolgozik. Egy feltétel kielégíthető, ha legalább egy hozzárendelés igazzá teszi, és kielégíthetetlen, ha egy sem. Tények egy halmazából következik egy feltétel, ha minden olyan hozzárendelés, amely az összes tényt igazzá teszi, a feltételt is igazzá teszi. Az SMT-megoldó (Z3) kielégíthetőségi kérdésekre válaszol, és a következő oldalakon szereplő minden ellenőrzés egy vagy több ilyen kérdésből áll.
A kérdőív szerkezete
Szekció neve “A kérdőív szerkezete”Ebben a modellben egy teljes kérdőív az elemeiből, azok kimeneti változóiból, az egyes kimenetek értékkészletéből, az egyes elemek elő- és utófeltételéből, valamint abból az elemből áll, amellyel a kitöltés kezdődik.
Fő ellenőrzési kérdések
Szekció neve “Fő ellenőrzési kérdések”Egy adott kérdőívről az elemzés a következőket kérdezi:
- Elérhetőség: Elérhetők-e egyáltalán az egyes elemek? (Lásd: Elő- és utófeltételek)
- A megszorítások teljesíthetősége: Teljesíthető-e egy elem utófeltétele, valahányszor a kitöltés eléri az elemet? (Lásd: Elő- és utófeltételek)
- Függőségi ciklusok: Függenek-e az elemek egymástól körkörösen úgy, hogy az megakadályozza a kiértékelést? (Lásd: Függőségelemzés és ciklusfelismerés)
- Globális ellentmondásmentesség: Van-e legalább egy érvényes út a teljes kérdőíven át? (Lásd: Átfogó kérdőív-ellenőrzés)
E szakasz többi oldala ezeket a kérdéseket egyenként fejti ki.
További olvasnivaló
Szekció neve “További olvasnivaló”- Elő- és utófeltételek – elérhetőségi elemzés és a megszorítások osztályozása
- Függőségelemzés és ciklusfelismerés – a kiértékelési sorrend biztosítása és a körkörös függőségek felismerése
- Átfogó kérdőív-ellenőrzés – a kérdőív ellentmondásmentességének különböző fogalmai
- Összetett típusok – kiterjesztések vektoros és mátrixos kérdéstípusokra